13 500 lakosú kisváros, a Balaton északkeleti részének központja, Magyarország első gyógyüdülő városa.
A Balatoni Riviéra enyhén lejtős, széles, napsütötte platójára épült, északon völgyekkel tagolt 300 m magas hegyek védik a hideg szelektől.
A patinás üdülőhely érdekes módon eredetileg nem a Balatonnak köszönheti rangját, hanem a tó partján fakadó szénsavas forrásoknak. A vizet ivókúrákra, az 1730-as évektől kezdve pedig fürdőzésre is használták.
A víz gyógyerejét a Szívkórházban ma is alkalmazzák szív- és érrendszeri betegségek kezelésére. A fürdő fénykorát a reformkor idején élte. Sorra megfordultak itt az ország nagyjai, 1831-ben még színház is épült, 1846-ban itt bocsátották vízre a Balaton első gőzhajóját, a Kisfaludyt.